2016. június 21., kedd

Komárom, határváros a Duna-mentén

Egy elég érdekes témát választottam. Komárom nevét először akkor említi a történelem, amikor a római korban Brigetio néven katonai tábor épült a mai Szőny területén. Hőskorát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején élte Klapka György tábornok és hősi várvédő cselekedeteinek köszönhetően.
Klapka tökéletesítette a város védműveit, a magyar oldalon a Győr felől eső részen található Monostori-erőd ad helyet a Pékmúzeumnak, ezenkívül sok szabadtéri rendezvénynek ad otthont a Budapest felé eső Csillag-erőd és Igmándi-erőd. A szlovák oldalon pedig található Árpád-erőd és a Vág-vonal együtt adja a Dunai-bástyaerődöt, amely szintén látogatható, akárcsak a Monostori-erőd.
Klapka tette Komárom városát megyeszékhellyé az akkor még önálló Komárom megye székhelye volt, majd az 1920-as megyerendezésnél Komárom megye és Esztergom megye Komárom-Esztergom megye néven egyesültek és így ideiglenesen Esztergom lett a megyeszékhely, egészen a szocialista iparváros, Tatabánya 1951-es megyeszékhellyé válásáig.
Komárom történelme változatos képet mutat.
A várost a Duna mindig kettévágta, de 1921-ben a történelmi Komárom vagy Öreg-Komárom, illetve a felvidékiek és a szlovákok által Révkomáromként emlegetett rész Komárnóként a szlovák oldalra került, ahol a lakosság nagy része él, jelenleg 38 500 lakosával. A magyar oldalon Újszőnyként emlegetett városrészből kialakult a jelenlegi Komárom, amely csak 19 200 főt számlált, a lakosság kisebbik része maradt a magyar oldalon.
Komárom határváros, a vasúti határátkelőn már csak a tehervonatok közlekednek 2007 óta. A rendszerváltozás évei és a csehszlovák államalakulat 1993-as felbomlása gazdasági hanyatlást hozott, mert 130 év után jogutód nélkül végérvényesen megszűnt a Komáromi Hajó- és Gőzdarugyár Részvénytársaság 1995 őszén.
Amikor Magyarország és Szlovákia 2004-ben beléptek az Európai Unióba akkor leomlottak a politikai- és államhatárok, és már csak természeti és területi határok vannak ettől kezdve. A város legrégibb és legszebb hídján, a vasútállomáshoz és a városközponthoz nagyon közel lévő Erzsébet-hídon a híd közepén állva kifeszítettek egy szalagot, melyen a szlovák és magyar zászló lobogott az EU-belépés napján, középen a híd legtetején pedig az EU-zászló lobogott az akkori magyar és szlovák miniszterelnökök, Komárom és Komárnó polgármesterei társaságában. A felirat pedig azóta is lobog a hídon: Komárom, amely híd két nép között, Komárom városa híd Európába, amely összeköti a kultúrákat.
Győrtől vonattal fél óra utazás.
A magyar Komárom teljes gazdasági csődjét a Nokia gyár végleges bezárása okozta, amely a Perlos alkatrészgyár teljes megszűnését okozta. A szlovák oldali Komáromban sokkal nagyobb a munkanélküliség aránya, mint a magyar oldalon.
Az egykoron dicsőséges múlttal büszkélkedő városból egy gazdasági csődtömeg lett az 1990-es évek közepére, amelynek mélyrepülése azóta is tart.
A történelmi Komárom (Öreg-Komárom vagy Révkomárom) a szlovák oldalra került, az újszőnyi rész maradt a magyar oldalon, amely Komárom néven gyorsan fejlődött egy egészen jelentős magyar várossá.

Képek:
Komárom:
Igmándi erőd
Monostori erőd
Tengerészeti Múzeum





Komárnó:
Duna Múzeum és Jókai szobor
Duna Múzeum és Szinnyei József Könyvtár
Európa Szálló

Európa-udvar
Klapka tér
Jókai szobor
Klapka Étterem
Mária Terézia szobor
Menház
Nádor utca
Nagy Lajos szobor
Országalma
Öregvár erőd
Sellye János Egyetem
Szlovák Kulturális Egyesület
Tisztíkaszinó
Városház Étterem
Városház tér
Városháza
Városháza és a Klapka-szobor
Városi Művelődési Ház

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése