A szecesszió kora

Bécs, Troststrasse Jugengdstilhaus

Bécs, Osztrák Posta-takarékpénztár

Szecesszió vagy jugendstil, illetve art nouveau. Döntően német nyelvterületen terjedt el ez az építészeti stílus, de lehető legelterjedtebb az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban volt.
Az építészeti stílushoz szorosan kapcsolódott ennek díszítőművészete, az úgynevezett színezett ólomüvegek készítése: a Tiffany-stílus. Ez a művészeti korszak igen-igen rövid, de nagyon meghatározó volt Európában.
A legkiemelkedőbb példája Ausztria és Magyarország volt, de néhány európai országban is születtek jelentős műalkotások.
Bútorművészete a biedermeier irányzat volt.
Ausztriában a legjelentősebb épületek Bécsben születtek: Troststrassen megtekinthető Jugendstilhaus, a Naschmarkt közelében a Sezessionhaus. Folytatni lehet a sort a metróállomásokkal: Margaretengürtel, Stadtpark, Schönbrunn, Heilgenstadt, Gumpendorferstrasse.
A legfényűzőbb és legcsodálatosabb alkotás ezek közül mégis az osztrák főváros jelképévé vált Otto von Wagner tervei alapján épült aranyozott szegélyű Karlsplatz metróállomás pavilonja. Ezen felül még nagyon sok kitűnő mester alkotott Ausztriában, akik közül a két legjelentősebb alkotót említem meg: az egyik a Pilgrammgasse névadója, Franz Anton Pilgramm építészprofesszor és a bécsi műszaki egyetem tanára. A másik a pécsi származású, bécsi születésű és Gmundenben kerámiagyárat alapító Zsolnay Zsigmond.
Itt máris új fejezetet nyitunk, elérkeztünk a magyar szecesszió bemutatásához.
Az osztrák szecesszióban is sok középület épült, például egyik leggyönyörűbb alkotása Bécsen kívül a Gmunden Fő téren álló Városháza épülete a harangjátékkal, vagy a bécsi Anker-óra, de a magyar szecesszió technikai újítást hozott.
A pécsi Zsolnay-família kikísérletezte a pirogránit technikát, vagyis az ipari kerámiát és ezzel az eljárással megjelent a fajansz.
A pirogránit piros színéről kapta a nevét. Jó tulajdonságai: hőálló, nem színvesztő, nehezen fakul. Rossz tulajdonságai: nem lehet, csak egy meghatározott alapanyagból, egy különleges gránitfajtából gyártani és ennek megfelelően nagyon-nagyon drága a gyártása.
Ilyen pirogránit épület temérdek van Magyarországon: Budapesti Iparművészeti Múzeum, Magyar Királyi Állami Földtani Kutatóintézet, Fővárosi Állat-és Növénykert főbejárata, valamint ugyanitt a Gandhi-ház (elefántok és zsiráfok háza), Budapest Belvárosában a Magyar Szecesszió Háza, Nemzeti Nagyszálló a Nagykörúton és még a Belvárosban az Első Magyar Általános Posta-takarékpénztár Rt. székháza (ma az Erste Bank Vezérigazgatósága), ezen kívül vidéken a legtöbb Pécs városában: Zsolnay Kulturális Negyed, Múzeumi Negyed, Zsolnay-kút, Nádor Nagyszálló, Első Mecseki Általános Takarékpénztár Egylet Rt. (ma Alexandra Könyvpalota).
A magyar vidéki szecesszió jelentősebb alkotásai közt meg lehet találni olyan épületeket, mint Kecskeméten a Cifrapalota és a Városháza, vagy például Szegeden a Reök-palota. Temesváron is sok ilyen stílusú épület látható, valamint a Zágráb Városháza épülete ugyanúgy Zsolnay-pirogránitból épült, mint a bécsi Stepansdom teteje.
A magyar szecesszió két legjelentősebb mestere Pártos Gyula és Lechner Ödön voltak.
A cseh festészet egyetlen szecessziós mestere Alphonse Mucha volt, aki "A nő dícsérete" című képsorozatával írta be magát a művészettörténet nagyjai közé.
Ez az irányzat volt az előszele a funkcionális-modern építészeti stílusoknak, hiszen ekkor épült rengeteg középület, vásárcsarnok, iskolák és bérpalota stílusú lakóházak.
Mind építészeti, mind technikai újításokat is hozott ez a korszak.

Pécs, Zsolnay-kút

Pécs, Mecsek Cukrászda

Szeged, Reök-palota

Képek a szecesszió világából:

Budapest, Magyar Szecesszió Háza

Budapest, Merkantil Bank Vezérigazgatósága (régen Első Magyar Posta-takarékpénztár)

Budapest, Iparművészeti Múzeum tornya

Budapest, Iparművészeti Múzeum csarnoka

Budapest, Magyar Állami Földtani-és Geológiai Kutatóintézet

 Pécs, Nádor Szálló és a Mecsek Cukrászda