Trier, Rajna-Pfalz tartomány régi fővárosa

Amikor szerzőtársammal, Edével Luxemburgban jártam, akkor egy napra átmentünk Trierbe. Miről is híres a város?
Sok mindenről.100 000 lakosú modern iparváros, Trier egyházmegyei központ, a Trieri Egyházmegye megyéspüspöke Németország egyik legbefolyásosabb emberei közé tartozik. Vasúti csomópont, a főpályaudvar ad helyt a DHL gyorsposta cég logisztikai központjának (DHL = Deutsche Hollandische Logistik AG.). A céget a német és a holland kormány alapította 1951-ben, amely cég 1954 óta részvénytársaság formájában a német posta (Deutsche Post) tulajdonában áll.
A legtöbb embernek Trier városáról Karl Marx jut eszébe, aki ebben a városban született és közgazdászként ő volt a megalkotója a Kommunista Kiálltványnak és a Tőke című műnek.
A település már ősidők óta lakott, hiszen a Római Birodalom Germania provinciájában ebben a városban állt a Porta Nigra, amely a város főterén ma is látható.
Trier él, fejlődik és rohamosan változik minden napról napra. Nemzetközi csomópont is egyben, mert Luxenburgvárostól 50 km-re fekszik és Németország iparvidéke, a Saar-vidék és a Ruhr-vidék nagyvárosai is 200 km-es körön belül vannak (Koblenz, Mainz, Mannheim, Frankfurt am Main, Rüsselsheim, Ludwigshafen, Hannover, Hamburg, Köln, Saarbrücken és Lübeck).
Hogy mit láthat itt az ember? Mindent. Itt keveredik a németországi Hanza-stílus, a rajna-moseli kultúra, a francia hatás és van egy kicsi nemzetközi — "multikulti" — hatás is.
Amikor az 1990-2000 közti időszakban a német nagyipar, ezen belül a gyáripar termelékenysége drasztikusan visszaesett, akkor nem sokan lettek munkanélküliek, mert a tartományi kormány a szövetségi kormányzattal karöltve nagyon sok pénzt áldoztak a munkahelyteremtésre, ami azt jelentette, hogy a szolgáltatásba és a finommechanikai iparba és gyógyszergyártásba, óraalkatrészek gyártásába tettek be nagyon sok pénzt.
A város repülőtere Triertől 15 km-re van, rangja nemzetközi légikikötő, vagyis nagygépes terminállal rendelkezik, de személyforgalma elhanyagolható, a reptér inkább tranzit, vagyis teherszállító gépeket fogad és indít a világ 50 országába, illetve fogad onnan.
Minek írjak még ennél többet, ezért most jöjjön néhány kép innen, mert ez a város egyszerűen minden: nemzetközi vásárváros, közúti-és vasúti csomópont, légiforgalmi központ, modern ipari nagyváros, gazdasági-és pénzügyi központ.
Az 1970-es évek közepe óta egyetemmel rendelkezik, először a Kölni Tudományegyetem orvosi-és bölcsészettudományi kara működött itt, majd 1990-ben önálló egyetemmé vált és egy műszaki tudományi karral bővült, valamint egy borászati főiskolai kart is létrehoztak az egyetemen belül. Több, mint 100 éve színházzal rendelkezik, amely az 1890-es évek végén épült, a világháborúkban szőnyegbombázás érte és szocreál stílusban egy új színházat építettek a városközponthoz közeli egyik hatalmas téren. Tehát ez a város Németország egyik lelke!

Képek Trierből:

Aranyoroszlán Patika

Bahnhofplatz

Disznópásztor a három malaccal szobor

Mosel-parti sétány

Porta Negra

Kalandozások Rajna-Pfalz tartományban

A tartomány előtörténetéhez hozzá tartozik, hogy ez egy mesterségesen létrehozott tartomány Németországon belül, amelynek közigazgatási határait 1949-ben jelölték ki.
A történelmi Vesztfália tartományhoz hozzácsatolták Rajna-vidék tartomány északi részét és megalakult Észak-Rajna-Vesztfália tartomány, a történelmi Rajna-vidék tartomány a tőle délre található Pfalz-Saarland tartományt úgy osztotta fel, hogy ennek északi részét, Pfalz vidéket hozzácsatolták Rajna tartományhoz és így létrejött Rajna-vidék-Pfalz tartomány, németül Bundesland Rheinland-Pfalz, röviden Rajna-Pfalz tartomány. Az újonnan megalakult Saar-vidék, Saarland visszaminősült városállammá, amelynek tartományi fővárosa Saarbrücken lett, de a tartományban van az ország legkevesebb települése.
A bevezető után tisztázni kell még néhány dolgot: amíg Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosa Düsseldorf egyértelműen fővárosi képet mutat addig mi is volt Rajna-Pfalz tartomány fővárosa?
Ezt egyértelműen nem lehet meghatározni. Hogy miért? Egyrészt társadalmi-történelmi okok, másrészt pedig természeti és közlekedési okok miatt.
A tartományt szűkebb hazámhoz, Győr-Moson-Sopron megyéhez tudnám hasonlítani. Itt Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Fertőd és Pannonhalma is lehet megyeközpont egyaránt, mert mindegyik valami miatt fontos.
Rajna-Pfalz esetében is ez a helyzet állt elő. Mit nevezünk a tartomány fővárosának? Trier? Koblenz? Mainz? Hát ez egy óriási probléma! Egyetlen egy szóval nem lehet válaszolni! Miért? Azért, mert aki Triert nevezi tartományi fővárosnak igaza van, aki Koblenzet tartja tartományi fővárosnak az is igazat mond, aki pedig Mainzot tartja tartományi fővárosnak azt is elfogadom. Hogy miért? Azért, mert a történelem évszázadai alatt mindhárom volt már a tartomány fővárosa, jelenleg a tartománynak két fővárosa is van.
1870-ben Otto von Bismarck császári tábornok, Poroszország miniszterelnöke lesz az első Németországi Szövetségi Köztársaság, röviden Németország kancellárja, aki az addig önálló hercegségekből, grófságokból, városállamokból 10 szövetségi tartományt (bundesland) szervez.
Trier: a legnagyobb evangélikus egyházmegye központja, a trieri püspök egyenrangú úr a rajnai tartomány miniszterelnökével. 1800-1820 közt, valamint 1920-1949 közt a tartomány fővárosa volt, iparváros, de ezt később részletesen.
Koblenz: kereskedőváros, a Rajna-Mosel összefolyásánál található Deutsches Eck emlékmű II. Vilmos német-római császárnak és Otto von Bismarck porosz miniszterelnök és első német kancellárnak állít méltó emléket. Trier városával párhuzamosan ő is megkapta a tartományi főváros rangot, mert a tartomány tényleges fővárosa itt volt 1750-1920 közt, amit az is bizonyít, hogy a tartományi főhivatalok (könyvtár, levéltár, főposta, bíróság, adóhivatal és takarékpénztár, de sokáig még a kórház is) itt székeltek, és még a mai napig is sok főhivatal működik itt. Jelentősége nagyon csökkent, de végleg nem szűnt meg, még ma is meghatározó város. Erről is részletesen majd később.
Mainz: 1949-ben a tartományegyesítés után új fővárost építettek gyakorlatilag a semmiből, hogy a két régi főváros ne lehessen az új tartomány fővárosa, de ez inkább csak politikai döntés volt, hiszen a tartományi főváros kijelölésének a gondolata nem volt egy nagyon meghatározó döntés, mert itt mindig is volt ipar ez igaz, de csak feldolgozóipar, amelyben még az 1950-es és 1960-as években nem sok pénz volt, nem volt meghatározó. Innen nem messze van Rüsselsheim, Bochum, Ludwigshafen és Hannover. Ezek nagyon jelentős ipari központok. Gyakorlatilag egy bő 200 km-es körön belül elérhető innen a világ iparának ütőere.

A tartomány kialakulásának története:
társadalmi-történelmi okok (gazdasági tényezők): a Rajna és a Mosel lankáin megtelepedő szőlő-és borkultúra már az időszámításunk előtti időkben is lakottá tette a területet, később pedig megjelentek a kereskedők, kézművesek és a céhek, az ipari forradalom időszakától kezdve a gyárak, üzemek és a munkások is egyre-másra benépesítették a vidéket, majd pedig az 1800-as évek elejétől már a szolgáltatások (szanatóriumok, közfürdők, kaszinók, pihenőházak stb...) is megtelepedtek itt. A közlekedés fejlődésével pedig kialakult egy jelentős utazói réteg, létrejöttek az első turistaszervező cégek, az utazási irodák elődei. Már nemcsak teherszállításra használták a hintót és a vasutat.
természeti-közlekedési okok: a Rajna és a Mosel kitűnő szállítási útvonalat jelentett Európa felé, de mivel viszonylag közel volt a Balti-tenger (Ludwigshafen, Hamburg) a világkereskedelembe is nagyon korán be tudott kapcsolódni a tartomány. Ennek egyenes következménye volt, hogy az ország egyik legrégebbi vasútvonala és közúti összeköttetése is innen indult ki a négy égtáj felé. Ha egy térségnek jó a közlekedése, akkor gyorsan kiépül az ipara is, ezen belül a nehézipar (pl. gépgyártás, vegyipar stb...) indult nagyarányú fejlődésnek. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Németország első nagy sebességű vasútja, a TEE 1957-ben a Köln Hbf.-Hamburg Altona útvonalon közlekedett legelőször.

Összegezve a leírtakat: nagyon nagy szerencsém, hogy már 4. alkalommal járhattam ebben a tartományban, mert nemcsak Németországnak, de az egész Európának, szerintem a világtörténelemnek is az egyik legszínesebb és legérdekesebb tartománya.
Miért? Azért, mert itt van Hamburg-Altona híres-hírhedt vigalmi negyede, az amszterdami vöröslámpás negyedhez hasonlóan, itt a kölni dóm, a kölni-víz (4711 illatszerek), trieri püspökség és Marx Károly, rajnai és moseli borok, a BASF, az Opel, a Volkswagen Hannover Wolfsburgban, a DÜWAG a hannoveri villamosokkal, Koblenz óvárosa történelmi nevezetességei, és még hosszasan lehetne sorolhatni ezeket a lübecki marcipánnal bezárólag.
Ez a fejlődés töretlen, a tartomány mindig másik arcát mutatja a látogatóknak.
Bismarck híres mondása így hangzik: "Németország volt, Németország van és amíg Rajna-tartomány áll, addig Németország lesz! Ha a Rajna-tartomány elpusztul vele pusztul el Németország, ha Németország elpusztul, vele elpusztul Európa, és ha Európa elpusztul, akkor a világnak egy nagyon értékes része is végleg elvész! Ezért Németország nem egyszerűen élni és túlélni akar, Németország mindig győzni akar és győzni is fog!"
Ezzel zárom soraimat, mert ennek tükrében lehet megérteni mindazt, hogy ez a 83 milliós ország hogyan válhatott Európa gazdasági motorjává és vezető nagyhatalommá!

Ajánló Németországhoz
Ismertetés Rajna-Pfalz tartományról
Mainz, mint tartományi főváros

Krokodil-mozdony legendája

A Krokodil-mozdony a vasúttörténet egyik legnagyobb példányszámban gyártott tolatómozdonya. A történet az 1880-1890 közti időszakban kezdődött Angliában, amikor Ward és Leonard mérnökpáros egy nagyon egyszerű, egyenirányítós egyáramnemű villanymozdonyt szerkesztett, amelyet a svájci Wintherthur Mozdonygyárnak adott el.
A svájciak 1921-ben gyártották a legelső Krokodilt angol licenc alapján.
Egész Európa mozdonyparkja a II. világháborúban megsemmisült. Mivel az első lépcsőben csak olcsó mozdonyokra volt a legnagyobb igény, ezért először a tolatómozdonyok gépparkja újult meg, aminek legelső lépcsője volt a Krokodil, vagy Leó, avagy Szöcske, ahogyan a vasutas szaknyelv becézi ezt a típust.
Minden vasúttársaság vásárolt belőle, de a legtöbb ilyen mozdonya a Németországi Szövetségi Vasútnak (DB) van E-94 típusjelzéssel, utána az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) tulajdonában van 1020 típusjelzéssel ennél egy kicsit kevesebb, és a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) járműparkjában van a legkevesebb Leó, avagy Szöcske V41/V42-es típusjelzéssel.

Ajánló:
DB E-94
ÖBB 1020
 MÁV V41/V42

Bécstől Luxemburgvárosig vonattal

Ez egy merész vállalkozás. Szerzőtársammal, Edével együtt tettem meg ezt a hosszú, de érdekes és változatos utat.
Wien Westbahnhof: tulajdonosa és építtetője az Osztrák-Magyar Császári-és Királyi Közép-Nyugoti Vaspálya Részvénytársulat volt, mely Magyarországon a Budapesti Nyugati pályaudvar üzemeltetője. A pályaudvar 2015-ig új arculatot kap.
Wien Hütteldorf: a főváros egyik külső kerülete. Hütteldorf-Hietzing régi munkáskerület, mely metróállomással és több bevásárlóközponttal és parkolóházzal rendelkezik.
St. Pölten: 1986-ban jelölték az 55000 fős várost tartományi fővárosnak, 1991 óta Alsó-Ausztria tartomány fővárosa. Dunai kikötőjének köszönhetően fejlődött az ipar, amelynek következtében az 1850-es évek elején, 1855-ben alapított és 2008-ban jogutód nélkül megszűnt St. Pölteni Vagongyár Rt. nemcsak az osztrák vasúti gépgyártás, hanem a nemzetközi vasúti gépgyártás világhírű márkája lett az enyészeté.
Linz: Felső-Ausztria tartományi fővárosa. 1985-ben még 210000 lakosa volt, de a folyamatos gyárbezárások miatt 2005-ben már csak 187000 fő lakta. Amikor elnyerte az "Európa kulturális fővárosa" címet azóta lassú lakosságszám-emelkedés figyelhető meg. Felsőoktatását 2007-ben összevonták Linzi Egyetem néven (orvosi egyetem: 1890, nehéz-vegyipari egyetem: 1950, jogi egyetem:1825, művészeti föiskola: 1975, gazdasági főiskola: 1986).
Schärding-Passau: Németország-Ausztria határa, melynek jelentősége 1995 után drasztikusan csökkent, amióta Ausztria teljes jogú tagja az EU-nak. Passau 60000 fős egyetemi város. 2007-ben a műszaki egyetem, jogi egyetem, a képzőművészeti főiskola és a hittudományi főiskola összevonásával alakult meg a Passaui Egyetem.
Regensburg: Németország területére érve vonatunk itt áll meg először. A 90000 fős város egyetemmel rendelkezik. A város egyetlen egyeteme a Bajor Állami Egyetem, amely csak műszaki-mérnöki szakembereket képez már 1851 óta. 1820-1960 közt Bajorország tartomány fővárosa volt, azóta az örökös tartományi főváros rangot viseli. A tartományi bank központja működik itt.
Nürnberg: nürnbergi per, nürnbergi mesterdalnokok. Ki ne hallott volna róla? Bajorország második legnépesebb városa, 500000 lakosa van.
Frankfurt am Main: egykoron a kicsiny kis halászfaluból vált nagyon rövidke idő alatt Európa második kapujává. A Majna hajóforgalma a teherszállítás miatt meghatározó. A német-és európai pénzpiac meghatározója a frankfurti tőzsdeindex, a kulturális élet legmagasabb szintje a frankfurti könyvvásár, gasztronómia: frankfurti leves, frankfurti virsli. A világ autódizájnjának meghatározója a frankfurti autószalon, újság: Frankfurter Allgemeinezeitung. Közel 700000 lakosával nemzetközi központtá vált. A városhoz közeli, majdnem összeépült vele Darmstadt, ahol Európa legnagyobb acélhengerműve működik 1850 óta, valamint a Condor Airlines AG. tulajdonában álló Európa legnagyobb és legforgalmasabb légikikötője 1960 óta.
Mainz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa 1920 óta, a 100000 főnyi lakosság döntő része az iparból — főként nehéziparból — él. Németország legerősebb műszaki egyeteme 1920 óta képzi a mérnököket.
Koblenz: Rajna-Pfalz tartomány fővárosa volt 1740-1920 közt. Egyeteme 1940-ben a mérnökképzésre alakult. A város neve a folyók összefolyását jelenti, a Mosel és a Rajna torkolatánál találjuk a Német Egység emlékművét, amelynek kettős szimbóluma van: egyrészt II. Vilmos német-római császár vezetésével megvalósult "kisnémet egység" gondolata 1871-ben egyesítette az akkori 11 kisebb-nagyobb monarchiát Német Birodalom, röviden Németország vagy Németországi Szövetségi Köztársaság néven Otto von Bismark alsó-szászországi császári generális, későbbi porosz miniszterelnök vezetésével, ő volt a "vaskancellár" szigorú intézkedései miatt. Másrészt pedig átvitt értelemben azt jelenti, hogy az 1871-ben emelt II. Vilmos császár emlékműve, a Deutsches Eck állni fog, addig Németország egysége is állni fog. Tartják a németek. A tartományi főváros átköltöztetése után csak a tartományi bíróság, a tartományi könyvtár és levéltár, és a tartományi főpostahivatal a tartományi takarékpénztárral együtt itt maradt. A város lakosságszáma jelenleg 105888 fő. A tartomány egyik legrégibb kereskedő-és iparvárosa, nemzetközi közúti és vasúti csomópont
Bonn: a német egység megalakulásakor, 1870-ben még csak néhány 10000-es település volt, az 1949-1989 közt fennálló Németország megosztottságakor az NSZK (Németországi Szövetségi Köztársaság) fővárosává válva 240000 főre növekedett a lakosságszám. Jelenleg 310000 lakosa van. A kormány 1999-es visszaköltözése után Berlin lett Németország egységes fővárosa, de Bonn megkapta "Németország örökös fővárosa" címet.
Köln: vonatunk befutott a végállomásra. Ki ne hallott volna a dómról vagy a 4711-es illatszercsaládról? Ez Köln! Lakosainak száma 1000660 fő.
A 420-as EN Altona vonat együtt utazik Nürnbergig a 490-es EN Hans Albers vonattal.
A 420-as vonat útvonala a mellékvonal, a 490-es a fővonal.
Most pedig kicsit részletezve a 490-es járat menetrendje:
Würzburg: iparváros. Lakosainak száma 133501 fő, műszaki egyeteme 1931 óta termeli a mérnököket az iparnak. Legnagyobb üzeme a Volkswagen (VW) haszonjármű gyára.
Göttingen: egyeteme 1970 óta képzi a bölcsészeket, dómja legalább olyan híres, mint a kölni. Lakosainak száma: 121865 fő.
Hannover: Alsó-Szászország tartomány fővárosa 515772 lakossal. Európa egyik legnagyobb iparvárosa. A közelében található Dortmund a BMW teherautógyár központja, Bochum az Opel, a Thyssen, a BASF és a Fuji Europe központja, Duisburgban működik Németország legnagyobb híd-és darugyára, valamint az acélhengermű. Düsseldorfban pedig a Pfaff és a Singer gyárak működnek. Wuppertal ad helyt a Magirus-Deutz tűzoltógyárnak, a közeli és vele egybeépült Wolfsburg pedig a VW személyautókat adja a világnak.
Hamburg: az egyik legrégebbi németországi tartomány már közel 500 éves múlttal rendelkezik. A Hanza városok egyik legjelentősebb tagja. Várostartomány, tengeri kikötője Rotterdam után a második legnagyobb. Lakosainak száma 600000 fő, de agglomerációjával együtt 3000000 fő. Csatlakozással Kielbe, a dán-német határhoz, Schleswig-Holstein tartomány fővárosába lehet eljutni, ami helyt ad a MAN autóbuszgyárnak.
Lübeck: Hamburgból csatlakozással jutunk el a német marcipángyártás fellegvárába.
Vonatunk végállomása Hamburg-Altona, ami a kikötő legbelsőbb része.
Összegzés: a 420-as és 490-es IC-vonatok az osztrák fővárosból indulnak az Európai Unió (EU) gazdasági motorja, a Rajna-vidék, a Saar-vidék és a német kikötők felé.
Mit mondjak? Opel, BASF, VW, Thyssen stb...
Európa 200 éve a haladás útján a németeknek köszönhetően.

Bécs legnagyobb és legforgalmasabb vasútállomása

Még régebben írtam bejegyzést Ausztria vasúti közlekedéséről Südbahn vagy Déli vasút címmel, de úgy gondolom, hogy most ezt kiegészítsem.
Az osztrák állam a Magyar Hídépítő Zrt., a Magyar Aszfalt Kft. (régebben Strabag Hungária Rt.) és a Vegyépszer Rt. részvételével és egy nagy adag uniós beruházási pénzből 2007-től kezdődően egy vasúti gigaprojekt keretében elkezdték építeni Bécs főpályaudvarát a Südbahnhof drasztikus átépítésével, ami egy nagy arányú bővítéssel jár.
Ezzel párhuzamosan a nagyon nagy múltú, nemzetközi vasúti csomópontként is jegyzett Westbahnhof is áldozatául esett a modernizációnak.
Ez azt jelenti, hogy a pályaudvar központi épülete, mely ipari-és vasúti műemlék rangot kapott azt meghagyják eredeti, 50-es évekbeli szocreál stílusában, de két oldalra, bal és jobb oldalon egyaránt egy-egy 8-10 emeletes tornyot építenek WestbahnCityCenter Wien néven, ahogy Budapesten is tették a WestEnd City Center esetében is.
A nagy múltú Westbahnhof  a 2015-ös ünnepélyes megnyitás után már csak leminősített formában, helyi pályaudvarként HÉV-állomásként az S-Bahn szerelvények fogadását és indítását fogja lebonyolítani.
Így múlik el a világ dicsősége! Isten veled vasúttörténelem!

Képek a Südbahnról és a Westbahnról:

Bécs, Südbahnhof csarnoka 2005 körül

Bécs, Südbahnhofból ami maradt

Bécs, Westbahnhof bontás alatt

Bécs, Központi pályaudvar látványterve (új Südbahnhof)

Még annyi kiegészítés jár hozzá, hogy egykoron, amikor az egységes osztrák vasúthálózat kiépült, 1850-1860 közti időszakban, Bécs Nagykörútján a Westbahnhof és a Südbahnhof volt a két legforgalmasabb és legnagyobb pályaudvara a császári fővárosnak.
A Südbahnhof végre a helyére kerül és elnyeri az osztrák főváros legnagyobb pályaudvara rangot, a Központi pályaudvara lesz Bécsnek a Süd, de viszont nagy szívfájdalmam az, hogy a Westbahn rangját a nemzetközi csomópontból egy egyszerű helyi HÉV-állomássá, helyi belföldi pályaudvarrá minősíti vissza az osztrák államvasút, az ÖBB.

Közeleg Magyarország államünnepe

Már nemsokára, pontosan 1 hét múlva lesz a magyar államalapítás ünnepe, amikor is az egész Magyarország ünnepi díszbe öltözik és Debrecen városa pedig külön ünnepséget rendez már 20. éve, amikor is a Történelmi Virágkarnevállal ünnepel a Hajdúság fővárosa.

Ajánló:
Augusztus 20.
Debreceni Virágkarnevál
Szent István
Államalapítás ünnepe
Új kenyér ünnepe
Az ország születésnapja
Az ország tortája

Barangolás Alsó-Ausztriában

Idén tavasszal szerzőtársammal, Edével együtt egy buszos egynapos társasutazással látogattuk meg Alsó-Ausztria három legnevezetesebb pontját: először a tartományi fővárosban, Wiener Neustadtban, vagyis Bécsújhelyen tettünk egy viszonylag hosszabb látogatást. Kb. 4 óra hosszát töltöttünk itt el. A városnak nincsen semmilyen különösebb jelentősége, mert már hosszú évszázadok óta iparváros és közlekedési csomópont.
Bécsújhely (Wiener Neustadt) szerepe 1921 után indult drasztikus fejlődésnek, hiszen a Soproni Mozdonyvasúti-és Járműgyár Rt. központi üzeme Sopronból Bécsújhelyre költözött, majd innen 1970-ben tovább Jenbachba és ekkor vette fel a vagongyár a Jenbacher Waggonfabrik AG. nevet, 1972-ben pedig a GySEV (Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt.) 100 %-os tulajdonába került a cég, ezzel biztosítva stabilan a gyár fennmaradásának jövőjét, a pályaudvar pedig 1980-ban kapta meg a GySEV főpályaudvara címet, logisztikai igazgatósága és a legnagyobb teherpályaudvara a GySEV-nek pedig a közeli Wulkaprodersdorfba (Vulkapordányba) került, másik nagy személyforgalmi pályaudvara pedig Ebenfurtban található. A vasút mellett a történelem iránt érdeklődők megtekinthetik a Mária Terézia által alapított Honvédelmi Akadémia épületében a Zrínyi és Frangepán életét bemutató kiállítást, mert ezzel a két emberrel elég rondán végeztek az osztrákok. Mindkettőjüket lefejezés általi kivégzéssel gyilkolták meg, amiről az osztrákok nem beszélnek, nem is tanítják ezt. A város főterén, a Halpiac téren bonyolódik a település igen élénk és jelentős kereskedelmi élete, főleg élelmiszerpiacról beszélünk.
Innen indultunk tovább Puchbergbe. Ez a település a mellette lévő Schneeberg hegycsúcson található. Sopron-Bécsújhely útirányból, illetve Bécs útirányból könnyen megközelíthető vasúton vagy közúton egyaránt a Semmeringbahn, Schneebergbahn vagy Salamanderbahn alsó végállomása Schneeberg am Puchberg nevű kistelepülés. A vonat felső végállomása a Schneeberg csúcson van.
A Salamanderbahn (szalamadra) a cég neve, amely üzemelteti a nagyvasutat, a fogaskerekű vasutat, a siklót és a lanovkát is, amellyel elérhető a Schneebergi-vízesés. Puchberg település pedig évtizedeken keresztül a Magyar Marcipánmúzeumról volt híres, amit 70 év után Szabó mester visszaköltöztetett Magyarországra, Szentendre városába 1998-ban, amikor az öregúr már 90 éves volt és feladta a cukrászipart, de az senkit se szomorítson el, hogy utód nélkül halt meg, mert unokatestvéri ágon a ma élő Sacher és Szamos marcipángyáros famíliák a múzeumát tovább üzemeltetik, a Sacher nevű unokatestvér a Kőszegi Jurisics várban rendezett be egy Marcipán Manufaktúra Múzeumot. Szabó mestert Puchbergben, Alsó-Ausztria tartományban, Kőszegen és Szentendrén egyaránt díszpolgárrá avatták, amikor hazatelepült.
Utunk utolsó állomása a Semmering-csúcs volt, a Semmeringi-plató legnagyobb településén, Semmeringen tettünk egy igen rövidke, félórás sétát. Mivel a települést az elmúlt 3 évben teljesen átépítették, azóta amióta először ott jártam, ezért a sok fejlesztésnek köszönhetően városi rangot kapott és a régi út a településen kívülre került, az új út pedig az új központba fut be így nagyon nagy sajnálatomra a Délivasúti Múzeum Emlékhelyet már másodszorra nem tudtam megnézni.

Most pedig búcsúzóul néhány kép a vidékről:

Bécsújhely, erőd

Bécsújhely, Katonai Akadémia

Bécsújhely, víztorony

Puchberg, Szent Sebestyén-vízesés

Schneebergbahn, libegőállomás

Semmering, sífelvonókabin régről

Semmering, városközpont

Világörökségünk, a Fertő-táj

Idén nyáron szerzőtársammal, Edével együtt egy buszos társasutazáson vettem részt, amely utazásnak a célpontja a Fertő-tó alaposabb megismerése volt, amelyet azért tartottam fontosnak, mert sem az osztrákok, sem a magyarok nem ismerik ezt a vidéket, mert ez egy folyamatosan változó ökológiai-biológiai rendszer.
A Fertő-tó Európa legnagyobb kiterjedésű sztyeppetava, amely Ausztria és Magyarország közt képez természetes határvonalat.
Az 1921-es soproni népszavazás a tavat 3/4-1/4 arányban osztotta meg. A tó összterületének 3/4 része Ausztria, 1/4 része Magyarország területéhez tartozik. 1945 után, a hidegháborús időszak kezdetén a tó összterülete a határsávba, az ún. "vasfüggöny-zónába" került. Újabb fordulat következett be a "puha diktatúra" kezdetével, 1968-ban az "új gazdasági mechanizmus" nemcsak a magánvállalkozások szaporodását jelentette, de ekkor új alapokra helyezték a magyar-osztrák kormányközi együttműködést is, melynek értelmében 1971-ben létrehozták a Fertő-tavi Bioszféra-rezervátumot, majd a vasfüggöny 1990-es lebontásával 1992-ben megkötötték a Ramsari Egyezményt és az osztrák és a magyar oldalt Tájvédelmi Körzetté nyilvánították, és ekkor építették fel Sarród határában a Madárvártát is. 2003-2005 közt újabb fordulatot vett a tó története: ekkor alakult meg a közös természetvédelmi terület, a Fertő-Hanság Nemzeti Park-Seewinkel Nationalpark, amely a két ország közös természetvédelmi értéke és ezt az összefüggő különleges élővilággal rendelkező rendszert az UNESCO 2007-ben a természetvédelmi és környezeti világörökség részévé nyilvánították.
Most már többet nem tudok erről írni, beszéljenek erről inkább a képek.
Képek a Fertő-táj világából:

Fertőrákos, Páeurópai Piknik 20 éves emlékműve (1989-2009)

Fertőrákos, kikötő

Hansági-főcsatorna

Fertőmeggyes hajókkal

Fertőszéplak, tájházak

Frauenkirchen, a város főtere a Szentháromság-oszloppal

Fertő-tó

Ruszt, Halásztemplom oldala

Ruszt, Városháza

Mörbisch, a város a gyaloghíddal

Sarród, tájház

Fertőrákos, államhatár

Az osztrák mediterránum: Graz és Klagenfurt

Ausztria területének 28 %-át az Alpok hegyláncai foglalják el, ezzel az ország Európa legalpesibb országa, alpesibb, mint Svájc.
Az alpesi klímát két földrajzi tájegység töri meg: egyrészt a Dél-Tirol területén húzódó Dolomitok és a Lienzi-Alpok, amely egyben Ausztria és Olaszország természetes határvonalát képezi, illetve másrészt a Kelet-Stájer-dombvidék és a Grazi-medence, valamint a Karszt-Alpok és a Wörthi-tóvidék, Ausztria és Szlovénia természetes határvonala képez kivételt. Mindkét tájegység a szubmediterrán térségbe tartozik, ezért hívja nemcsak a földrajztudomány, de a közigazgatás és a történelem is osztrák mediterránumnak.
Ez a térség a legkönnyebben és a legrövidebben Szombathely felől érhető el, mert a vasi megyeszékhely és a "zöld főváros", Stájerország tartományi fővárosa, a 250 000 fős lakosú Graz távolsága 117 km, innen Karintia tartomány fővárosa, a "leghíresebb játékváros", a 90 000 fő lakosú Klagenfurt a stájer fővárostól 158 km-re található, tehát Magyarországról is gyorsan elérhető.
Grazot a magyar turisták is elég jól ismerik. Ausztria második legnépesebb városa a főváros után, a zöldfelületek aránya meghaladja a bécsit. Ausztria második legrégebbi villamosvonala üzemel a stájer fővárosban. A város oktatása 2007-ben áldozatul esett a bolognai folyamatnak: az Orvos-és Gyógyszerészet-tudományi Egyetem, a Tartományi Művészeti Főiskola, a Bölcsészettudományi-és Államigazgatási Egyetem és a Közgazdasági-és Pénzügytudományi Egyetem a 2007/2008-as tanévtől kezdve Grazi Állami Egyetem néven egy nagy intézménnyé olvadt össze és így a tanulói létszám 7 %-kal növekedett és jelenleg 43 000 diákot számlál, a pedagógusi létszám változatlan maradt. Ausztria legnagyobb nyugdíjas városa. Ezt a címet azzal érdemelte ki, hogy a város lakosságának 32 %-a nyugdíjas, hiszen az osztrák időskorúak közül nagyon-nagyon sokan itt telepednek le éveik utolsó évtizedeiben, hiszen nagyon jó a közlekedése és fejlett szociális-egészségügyi rendszerét még Erzherzog Johann és Plochl Anna időszakában alakították ki. Erzherzog Johann, a stájer herceg, vagy ahogyan az osztrákok hívják: "zöld herceg" sokat tett nemcsak a tartomány fővárosának fejlődéséért, de magát a tartományt is az ország egyik legerősebb, gazdaságilag legütősebb tartományává tette, amely fejlesztés a mai napig tart Voves tartományi miniszterelnök szociáldemokrata kormányzása alatt.
Az osztrákok által csak téglalapnak becézett, egyik legkisebb területű tartomány, Karintia is nagy területi veszteséget szenvedett el 1921-ben, amikor is déli része Dél-Stájerország néven Szlovéniához került. Karintia fejlődése nem volt olyan töretlen, mint Stájerországé, de ezt jelentősen visszavetette Jörg Haider néppárti pártelnök 15 évnyi tartományi miniszterelnöki kormányzása, hiszen nagyon erős veszteségei voltak a tartomány gazdaságának. A politikus tragikus halála után a tartomány miniszterelnöke egy erős akaratú szociáldemokrata politikus lett és azóta nemcsak Klagenfurt gazdasága lódult fejlődésnek, de az egész Karintia tartomány drasztikus fejlődésnek indult.
Ahogy Graz az ország második legnagyobb Operaházával büszkélkedhet, ahol a magyar Interoperett Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Kovács József nemcsak énekesként produkált óriási sikereket, hanem a társulat művészeti igazgatójaként is, ugyanúgy Karintiának és a tartományi fővárosnak, Klagenfurtnak is van saját híressége.
A tartományi főváros, az "osztrák mediterránum fővárosa", a 90 000 fős lakosú Klagenfurt legnagyobb nevezetességei a Játékváros, a MINIMUNDUS, amely a Lego Játékcég tulajdona, valamint a Wörthi-tó, vagy Wörthersee, amely a vízimanó-legendájáról és Maria Wörth nevű üdülőfalujáról híres. Most pedig már búcsúzunk az osztrák mediterránumtól és mielőtt autóba, vagy buszba szállnánk, vagy esetleg vonattal visszaindulnánk, vagy német és olasz ismerőseinket a Flughafen Kärntennél Klagenfurtban, vagy a Flughafen Steiermarknál Grazban repülőre tennénk előtte még néhány fotót ajánlok mindenki figyelmébe ezekről a csodálatos helyekről ízelítőbe.
Képek Grazról

Graz, Fő tér a Városi Színházzal

Graz, Operaház

Graz, Óratorony

Képek Klagenfurtról és környékéről

Klagenfurt, Tartományi Gyűlés

Klagenfurt, Wörthersee manó

Klagenfurt, Pestisoszlop

Klagenfurt, Minimundus - épületek

Klagenfurt-Minimundus, Maria Elend vasútállomás

Maria Wörth látképe

Hungarikumok

Mivel az emberek többsége a nyaralást tervezi, de tombol a válság, ezért legtöbben csak belföldi pihenésre mennek.
Ez a belföldi turizmusnak nagyon kedvez, mert így megismerik egyre többen a hungarikumokat, vagyis azokat a jelenségeket, amik színtisztán és 100 %-ban magyar termékek.
A hungarikum védelme nem újdonság, hiszen legelőször Gróf Széchenyi István, Báró Wesselényi Miklós, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Báró Sina György szólaltak fel a hazai áruk védelmében, és fogalmazták meg a Kereskedelmi-és Iparkamara azóta szlogenné vált jelmondatot: "Védd az ipart, s vedd a hazait, mert ipar nélkül a nemzet félkarú óriás!"
Néhány hungarikum a teljesség igénye nélkül: tokaji bor, téliszalámi (csak a Pick), szegedi és kalocsai fűszerpaprika, soproni és egri borok, balaton-felvidéki borok, szilvapálinka, fütyülős barackpálinka, szabolcsi alma, Kandó-mozdony, Jedlik egyenirányatója, szóda, fröccs, transzformátor, dinamó, golyóstoll, számítógép, fénylámpa (Bioptron és Rhinolight), Ganz öntödei eljárásai, Haggenmacher új malomtechnikai eljárásai, stb...
Csak azért gondoltam ezt leírni, mert most, hogy a legtöbb ember belföldön nyaral, így kicsit több figyelmet szentelhet az üdülése alatt a hazai kulturális örökségek, a hungarikumok iránt.

Ajánló a hungarikumokhoz 

Bécs története: Vindobona korától egy multikulturális világvárosig

Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor egy ennyire átfogó írást akarok közzétenni olvasóimmal Bécsről. Bejegyzésem szerkesztését nagyban segíti az, hogy születésnapomra szerzőtársamtól, Edétől egy EUR-Bahn 1 hetes vonatjegyet kaptam egy hét bécsi tömegközlekedéssel és nagyon érdekes programokat szervezett.
A település a kelta, etruszk és a római korban Vidobona, vagyis Szőlőhegy néven a Keleti határvidék, Ostmark határvárosa volt. Ostmark nevéből a német eredetű Babenberg dinasztia nevezi először az országot Österreich-nek, vagyis magyarul Ausztriának, a Vindobona pedig Wien-né németesedik. A városon keresztül haladó patakocska neve is Wien, ami beletorkollik a Dunába, illetve a városban folyó Duna-csatornába.
Ausztriát és vele együtt Bécset a 800-as években a Babenberg-família alapítja, az 1000-es években szoros barátságot ápolnak a cseh királlyal és a magyar Árpád-házi királyokkal is. 300 év Babenberg uralom után 1218-tól 1918-ig a Habsburg-ház gyakorolja a hatalmat Ausztriában, 1273-tól a Habsburg Birodalom fővárosa Bécs lesz, 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásával Bécs mellett Budapest is fővárosi rangot kap önálló parlamenttel, a Habsburg Birodalom rendszerén belül a csehek 1587-től kapnak részleges önállóságot és Prága ekkortól lesz főváros.
A hosszú bevezető után tisztáznunk kell mi is a bécsi, ki is a bécsi? Ez egy érdekes kérdés: Bécsről az embernek eszébe jut a Schwechater, a Puntigamer, az Ottakringer, hogy a sörbarátoknak kedveset írjak. Vagy pedig: "a fiamért kimentem Schwechat-ra", akkor tudom, hogy nem az olajfinomítóban volt az ismerősöm, csak kiment, mert kivitte a repülőtérre a gyereket. "Ugorjunk be Hanshoz a Heurigerbe!" — ez azt jelenti, hogy az ember a barátjával egy grinzingi kocsmába kortyolgatja az újbort. De Bécsről az embernek eszébe jut a császármorzsa, a Manner-csoki, a Sacher-torta, a bécsi villamosok (lásd A császár villamosai című írást), a szociáldemokrata világváros (lásd Rotes Wien építészete című írást), a bécsi szelet, vagy borjú bécsi, Schönbrunn, Hofburg, Rathaus, Spanyol Lovasiskola és még sok más.
Nehéz arról a sok szép és gyönyörű élményről beszámolni, amit 1 hét alatt lát az ember.
Megpróbálom leírni sorrendiségben, időrendben.
1. nap) Arsenal és Grinzing: az Arsenal az Osztrák Hadtörténeti Múzeum neve, ahol sok szép érdekesség van kiállítva a Habsburgok történelméből, és főleg az osztrák haderő alakulásáról. A múzeum épülete egy régi zsinagógából lett kialakítva. Grinzing pedig a bécsi borvidék központja a hegy túloldalán található Weinberggel együtt.

Arsenal főépülete

Grinzingi temető

2. nap) U 2-es metró, Kunsthistorisches Museum és Kurpark Oberlaa: az U 2-es metró Bécs egyik legfiatalabb metrója, hiszen ezt a vonalat, a lila vonalat 1978-tól 2010-ig építették folyamatosan. A Kunsthistorisches Museum Wient nem kell senkinek sem bemutatni külön, mert a magyarok előtt ez az egyik legismertebb múzeuma az osztrák fővárosnak. Kurpark Oberlaa a legkevésbé ismert a magyarok előtt. Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark. Ezen fellelkesedve a Második Kertészeti Világkiállítást is Bécs rendezte meg 1974-ben és ennek eredményeként jött létre a Kurpark Oberlaa, amelynek akkora vonzereje van idegenforgalmilag, hogy a park alsó végén villamos végállomás, felső végén pedig busz végállomás van.

Kunsthistorisches Museum Wien és Mária Terézia szobor

Kurpark Oberlaa 30 éves (1974-2004)

Oberlaa, Gyógyfürdő Nagyszálló

 3. nap) U 3-as metró, Botanische Garten: az U 3-as metró a főváros leghosszabb metrója. Ezen a vonalon a Schlachthausgasse megállónál leszállva jutunk a TramWien-hez, a Bécsi Villamosmúzeumhoz. Ugyanezen a vonalon találhatjuk a Gasometer megállót, amely arról híres, hogy a megszűnt ipari gáztartályokat loft-lakásokká alakították és körülötte egy modern, Gasometer-City városrészt alakítottak ki. A Botanische Garten Wien a Belvedere palota hátsó részében található, de nem különösebben szép a kert. Nem hazabeszélek, de a Budapesti Füvészkert (ELTE Botanikus Kert) ezerszer szebb, mint a bécsi.

Botanikus Kert

 4. nap) Technisches Museum és Hofburg: a Technisches Museum Wien tavaly, 2010-ben ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját. A Budapesti Közlekedési Múzeum mintájára jött létre. Ugyanúgy, ahogy a Budapesti Közlekedési Múzeum a Budapesti Műszaki Egyetem állandó kiállítótermeként alakult meg 1896-ban a budapesti Városligetben, ugyanúgy a bécsi Schönbrunn kerületben 1910-ben a Technisches Museum Wien a Ressel professzor által alapított Bécsi Műszaki Egyetem (Technisches Universität Wien) állandó kiállítótereként jött létre. A múzeum tartogat magyar vonatkozású emlékeket: Ganz féle egyenirányító, Jedlik féle trafó másolata, Mechwart féle kapcsolótáblák, Jendrassik féle áramkörök stb... Utána pedig irány a Hofburg, ennek legnagyobb része a Habsburg Múzeum, ahol a gyűjtemény döntő részét Ferenc József relikviái tették ki.

Hofburg, Elnöki Palota

5. nap) Naschmarkt és a Parlament: a Naschmarkt Bécs legnagyobb vásárcsarnoka, ami nem egy zárt épület, hanem egy kipakolós-pavilonos piac, igazi piaci hangulattal. Az osztrák Parlament az egész ország spórolását mutatja. A Ringen (Kiskörúton) található klasszicista épületnek csak az egyik szárnyát használják a képviselők ülésezésre, mert a régi felsőházi szárny a II. világháborúban totálisan megsérült a szőnyegbombázás következtében. A mai kétkamarás parlament alsóházának (Bundestag) létszáma 185 fő, a felsőház létszáma (Bundesrat) 24 fő.

Naschmarkt, fűszeres

Parlament épülete

6. nap) Floridsdorf és a Kaisergruft: Floridsdorf Bécs egyik legnagyobb munkáskerülete, amelynek legfőbb jellegzetessége a mai Floridsdorfer Bahnhof helyén az Osztrák-Magyar Monarchia Császári-és Királyi Mozdonyvasúti-és Vagongyártó Részvénytársulás (StEG) központi gyártóüzeme volt itt, de ma már csak egy aprócska emléktábla jelzi a dicsőséges múltat. Ennek kiszolgálására a közelben, Floridsdorftól 4 megállóra lévő végállomásnál, Schlammersdorfnál pillanthatjuk meg a Mária Terézia alapítású Bécsi Központi Katonai Kórház épületét, vagy innen a Belváros irányába villamosozva vagy az U 6-os metróval utazva pedig a Friedrich Engels Hof csodálatosan szép szociáldemokrata építészetében gyönyörködhetünk. A szociáldemokrácia európai fellegvárai Bécs mellett Párizs, Berlin, Drezda, München és Budapest voltak. Floridsdorf mellett meg kell még említeni Hietzing, Hütteldorf, Simmering, Heiligenstadt, Favoriten, Mariahilf, Ottakring, Döbling és Vindobona nevét, amelyek a mai napig nemcsak a bécsi, de az egész osztrák szociáldemokrácia letéteményesei. Vindobona mai neve Grillgasse. Az utóbbi 10 évben Schlammersdorfban is előretört a szociáldemokrata irányzat, hiszen a Donaustadt mellett itt is nagyon sok fegyveres testületnél dolgozó (katona, tűzoltó, rendőr, vámos, határőr, börtönőr) és rengeteg iszlám (török, arab) vendégmunkás máról holnapra munkanélkülivé vált és elkeseredésükben csak a baloldaliság volt számukra az egyetlen egy kiút a nagyon súlyos anyagi válságból. Ugyanezen a nap délutánján még a Semmelweis Ignác Kórház Szülészeti-és Nőgyógyászati Klinika épületegyüttesében gyönyörködhettem, illetve egy rövid látogatást tettem a Kaisergruftnál, a császársírok emlékhelyénél a Kapucinusbarátok templomában.

Floridsdorf, Szt. József plébániatemplom

Császársírok, Ferenc József az országépítő uralkodó

Császársírok, Mária Lujza Ludovika az osztrák és a magyar katonai akadémia megalapítója és névadója

7. nap) TramWien és Donaupark: utolsó napunkon Ede biztatására a TramWien-ben kezdtük a napot. A TramWien a Bécsi Villamosmúzeum neve, ahol nemcsak a bécsi villamosközlekedés története a kezdeti 1865-ös évtől van kiállítva, hanem maga az európai villamosközlekedés kronológiájába is ad némi betekintést szakértők bevonásával, például megemlítik Prof. Dr. Lovas György mérnököt, a Világ metrói tv-sorozat szerkesztőjét, vagy a GySEV-főmérnök Prof. Dr. Kubinszky Mihály nyugalmazott gépészmérnököt. Ez egy kis örömmel tölti el magyar szívemet! Sok fotó készült itt, de valószínűleg még visszatérek ide, hiszen a villamosmúzeum nemcsak vasútbarátoknak szól, hanem a kultúra iránt érdeklődőknek is jó program lehet. Délután a Donaupark volt utunk következő állomása, amely az 1964-es alapítás óta jelentősen sokat fejlődött. Bécsben, a Duna-szigeten létrehozott parkban van egy kilátótorony, a Donauturm, amelyet 1967-ben építettek az 1970-ben újonnan épült UNO-City, illetve magyarul ENSZ-városnak nevezett részen. Nagyon-nagyon sokat fejlődött a városrész. A Liliputbahn 1981-es megnyitása a Donauparkban csak egyik része volt az ENSZ-város kiépítésének. Magyar vonatkozása is van ennek a Donauparknak nevezett résznek, mégpedig az, hogy a Donauturm egész tartószerkezetét és a forgó étterem forgó részeit a Hídépítő Vállalat Zrt. tervezte és építette, valamint a Donauparkban 40 cm-es nyomtávon közlekedő Liliputbahn mozdonyait C 50-es Rába motor hajtja, ami a Csepel traktorok motorja is volt. A 2000-es években az U 1-es metróvonalat (piros vonal) meghosszabbították és most egészen a Duna-sziget végéig megy ki, mert addig csak a Duna-sziget elejéig járt. Ez annak az eredménye, hogy mivel ez Bécs főváros első legnagyobb összefüggő zöldfelülete, ezért nagyon sok nemzetközi cég (WHO, WWF, OPEC, ECOSTAT, stb...) osztrák igazgatóságainak székhelye és székvárosa lett, így a régi metróállomás, ami egyben a végállomás is volt Donaupark-UNO City helyett a Kaisermühlen-Vienna International Center nevet vette fel, és innen még 4 vagy 5 megállót megy a metró és ott épült egy hiper-szuper új végállomás.
Annyit kell tudni, hogy az osztrákok az új fejlesztési programban (1955-1965 közt) meghirdették a "zöld Bécs" programot (1962-1972 közt), amelynek értelmében a fővárosban a zöld felületek és közparkok részarányát 44 %-ról 65 %-ra kell emelni. Ennek az volt a következménye, hogy 1964-ben Bécs rendezte meg a Kertészeti Világkiállítást és létrejött a Donaupark.

TramWien, nosztalgiavilinger

Donaupark, Liliputbahn kanyarodik

Donaustadt a Donauturmmal

Végezetül: Bécsből csak egy kis ízelítőt kapott az olvasóközönség, mert mindent leírni lehetetlenség, hiszen Bécs a kis szőlőhegyi településből (Vindobona) az évezredek alatt az államalapító Babenbergek után a Habsburg Birodalmi Császárság fővárosából a szociáldemokrata európai városon keresztül vált az 1970-es évek elejétől egy liberális nemzetközi világvárossá úgy, hogy az agglomerációjával együtt 2 100 000 főt számláló főváros megtartotta vidékies nagyváros jellegét úgy, hogy a modern Szájsebészeti Klinika szupermodern tömbje ugyanúgy része a városnak, mint a szecessziós Bécs épületei, vagy a klasszicista stílusú Fizikai-és Kémiai Intézet, vagy esetleg a Hunderwasser épületek (szemétégető, WU WIEN, Kunsthaus, Hundertwasserhaus), esetleg a városképbe még a mecset is belefér a Donaustadt szélén.
Kahlenbergen a Modern Művészeti Főiskola, amely magánegyetem ugyanúgy megfér, mint a Kahlenbergi plébániatemplom oldalánál megbúvó Kahlenbergbahn vasúti kocsi, amely ma vasúti múzeumként látogatható jelképes belépő ellenében.
Bécs egyszerre nemzetközi központ, osztrák is, magyar is, nemzetközi is, de ugyanakkor sajátosságai miatt mégis bécsi a bécsi. Itt az osztrák, a török, a német, a cseh, a szlovén, az orosz, az olasz, a lengyel, a zsidó és az arab is bécsivé válik.
Bécs egyszerre modern és hagyományos, liberális és konzervatív, szociáldemokrata, keresztény, iszlám, jobboldali és nemzeti egyszerre. Tőkés magántulajdon, de erős állami szektor jellemzi. Kettőssége és ellentétei jól észrevehetőek, de ezért éppúgy jelen van a városban a vidékies és a modern, üzleties és vállalkozó szellem is.
A város állandó mozgásban van, fejlődik és lüktet. Egy osztrák mondás szerint: "Amíg Bécs áll, addig Ausztria is állni fog, amíg Ausztria állni fog, addig a Világmindenség is állni fog! Ha a Világmindenség elpusztul, akkor Ausztria elpusztul, viszont ha Ausztria elpusztul, akkor Bécs vele együtt elpusztul!" — tudtam meg a győri Kisalföld Volántourist idegenvezetőjétől, hogy ez az egyik Habsburg császár jelmondata volt.
Ezt pedig igazolhatom, hogy az osztrák egy hasonlóan öntudatos, büszke és vállalkozó nemzet, mint a hollandok, hiszen a hollandok nemzeti mottója, jelmondata  következő: "Isten 6 nap alatt teremtette a Földet, a hetediken pedig Hollandiát, mert Hollandiát nem a világegyetem teremtette, hanem Hollandiát a hollandok teremtették meg saját maguknak!" Értsd úgy, hogy a gátakat építve egy országot építettek maguknak a semmiből és az osztrákok ugyanezt csinálták mindig, és csinálják most is.
Ehhez kell a mai kor Ferenc Józsefe és Mária Teréziája, Werner Faymann kancellár és Dr. Michael Häupl alkancellár és Bécs főváros főpolgármestere és Bécs tartomány miniszterelnöke.
Búcsúzóul egy kis osztrák fagylaltkehellyel hagyjuk el a császárvárost:

Oberlaa, Mozart Kávézó fagylaltkelyhek